Első és talán legfontosabb a türelem. Ez mindennek az alapja. Az étrendváltás megviselheti a kutya szervezetét, ezért célszerű betartani a fokozatosság elvét. Bizonyos fokú drasztikusság kell, hiszen a tápokat drasztikusan el kell hagyni, nem szabad keverni a tápot a nyers ételekkel, viszont célszerű az egyes húsfajtákat fokozatosan bevezetni. A keverés azért nem jó, mert a táp hosszabb idő alatt megy át az emésztőrendszeren, ezért a kettő keverése jelentősen megterheli a szervezetet.
Első alkalom előtt (első vacsora) érdemes egy étkezést (egy napot) kihagyni, felnőtt és egészséges négylábú esetében. Nem kell aggódni egy kis koplalás miatt, túl fogja élni a kiskedvenc. Zárójelben jegyzem meg, hogy nem árt hetente egyszer egy koplalónapot beiktatni az étkezések közé akkor is, amikor már „beáll a rendszer”.
Az első etetésnél ajánlatos csirkehúsos menüvel kezdeni (csirkeallergia esetén nyúllal, vagy pulykával), a tervezett napi adag felével, vagy 2/3-ával. Később már lehet fokozatosan csontos húst is adni (pl.: nyak, farhát). Fontos figyelni a székletet, az ad támpontot az átállásban. Ha állagra kemény, barna színű, akkor alkalmazkodott, ha fehéres és porzik, akkor a csont kemény vagy sok volt. Amennyiben hasmenése van, akkor kevés volt a csont vagy túlzottan megviseli az átállás a szervezetét, de nem kell kétségbe esni ettől sem. Amikor rendeződik a széklet, akkor lehet folytatni az átállás folyamatát a többi húsra. Ebben az időszakban ketté lehet bontani a napi adagot, reggel és este etetni a kedvencet.
A második héttől az egyéb húsfajtákat is be lehet vezetni (pl.: bárány, marha, kacsa, liba, szarvas) és természetesen a hal (pl.: lazac), legalább heti egyszer. Az arányok összetétele beállhat a 60% kész menü és 40% csontos húsra. Természetesen ezt felülírhatják az allergiás panaszok és az emésztési gondok. Étrendkiegészítőnek javasolt a tojások használata is, hetente egy tyúktojás, illetve fürjtojás mérettől függően a következőképpen: kistestűeknek heti egy, közepes testűeknek heti kettő, nagytestűeknek heti három. Egy éves kor felett (közép- és nagytestű kutyák esetében) vissza lehet térni a napi egyszeri étkezésre.
Csontos húsnál nyersen is TILOS a támasztó csontok etetése, kerülni kell a combcsontot, a kacsa, liba szárnycsontját, mert ezek nyersen is szilánkosan törnek, így veszélyt jelenthetnek.
A szükséges napi mennyiség több összetevőtől is függ, hatással van rá az életkor, testméret és aktivitási szint, és mindig az állat aktuális súlyához kell viszonyítani.
Egy éves kor alatt a testsúly 3-5%-a javasolt/nap.
Normál terhelésű felnőtt kutyák esetében a napi adagolás a következőképpen alakul:
Kistestűeknél:
10 kg feletti normál mozgású kutyák esetében napi fogyasztás az aktuális testsúlyuk 2%-a. A munkakutyák, sportolók és/vagy aktív életet élő ebek esetében a megnövekedett energiaszükséglet miatt ez a szám elérheti a napi 4-5%-ot. Ezt a gazdinak kell kitapasztalni megfigyelés, kísérletezés alapján.
A zeniten túl lévő és idősödő egyedek számára a napi mennyiség 1,8%.
Fontos kiemelni ismételten, hogy a közép- és nagytermetű felnőtt kutyáknál, akik már sikeresen átálltak a BARF-os étkezésre, elég a napi egyszeri etetés, ez alól csak néhány kutyafajta a kivétel (pl.: agarak), illetve a kistermetűek.
„Az ember jobbik énjét gyakran a kutyák hozzák felszínre”- szól az idézet Dimitri Verhulst belga író és költőtől. Járuljunk hozzá kedvencünk helyes táplálásával az egészségük megőrzéséhez és ezzel is a jobbik énük megjelenéséhez.